b型钠尿肽是什么意思

10. honvéd gyalogezred
Vass Viktor tízes honvéd emlékm?ve
Dátum	1869. október 30. – (1918. november 5.)
Ország	Osztrák–Magyar Monarchia
Személyzet	besorozott és népfelkel? katonák
Típus	honvédség
Diszlokáció	Miskolc
Parancsnokok
Híres parancsnokok	Breit (Bánlaky) József, Daubner Samu, Kobek (Kádár) Béla, Sáfrány Géza, Szabó Sándor
Kultúra és t?rténelem
Háborús részvétel	els? világháború

A 10. honvéd gyalogezred Miskolc híres, szinte legendás háziezrede volt. Magja már 1869-ben létrej?tt, majd 1890-ben, az egri és a sátoraljaújhelyi zászlóaljakkal való ?sszevonással teljesedett ki az ezred. A katonákat a k?rnyez? vármegyékb?l regrutálták. A háziezred jellegnek megfelel?en szoros kapcsolatot ápoltak Miskolc városával, annak vezetésével és a civilekkel. A tábori ezred mellett a háborús id?ben létrehoztak egy népfelkel? ezredet is, amelynek – elvileg – nem kellett harci tevékenységet végeznie. A 10-es honvédek bázishelye a Serház (illetve a tiszteletükre kés?bb átnevezett Tizeshonvéd) utcán álló József laktanya volt. Az épületben ma a Herman Ottó Gimnázium helyezkedik el.

Az ezred részt vett az els? világháborúban, és el?sz?r 1914 augusztusában, Galíciában vetették be ?ket – a népfelkel? ezredet is. A kezdeti nehézségek után megj?ttek a gy?zelmek és a sikerek is. A sereg harcait élénk figyelemmel kísér? Miskolc elismeréssel üdv?z?lte a honvédeket, és id?r?l id?re ?szeretetvonatot” küld?tt a frontra. 1915 májusában a 10-esek részt vettek a híres gorlicei átt?résben, majd 600 kilométert haladva Breszt-Litovszkig nyomultak. 1916 augusztusa és 1918 márciusa k?z?tt már a román fronton harcoltak, és kiemelked? sikerként elfoglalták a stratégiai fontosságú Magyaros-tet?t. Az ezred saját – a hátországban is igen népszer? – tábori újságot hozott létre 10-es Honvéd címmel, amelyben az aktuális t?rténéseken, híreken kívül tréfás cikkeket és rajzokat tettek k?zzé. 1918 ?szén az olasz frontra kerültek, a Piave folyó k?rnyékén harcoltak. A Monarchia ?sszeomlása, illetve a békek?tés után az ezred fogságba esett, és amikor egy év után hazatértek, az ezred már megsz?nt, a magyar hadsereget átszervezték.

A 10-es honvédek emlékét az ezred volt tisztjei kezdték ápolni. 1922-t?l ezrednapokat rendeztek, szobrot állíttattak a Rudolf laktanya el?tt, emléktáblát avattak a József laktanya falán, az ezredr?l emlékk?nyvet jelentettek meg. A második világháború után a hagyományápolás gyakorlatilag megsz?nt (az emléktábla elt?nt, a szobrot a H?s?k temet?jébe helyezték át), csak az ezredforduló k?rül éledt fel újra. A szobrot egykori laktanyájuk k?zelében állították fel, új emléktáblát készítettek, hagyomány?rz? egyesület j?tt létre – a 10-es honvédek emlékét újra ápolják a városban.

Megalakulása

Az osztrák–magyar kiegyezés utáni id?szakban az Osztrák–Magyar Monarchia fegyveres erejében (hivatalosan? Bewaffnete Macht) a k?z?s hadsereg (Gemeinsame Armee – a császári és királyi csapatok) mellett megjelent a Magyar Királyi Honvédség (k.u. Landwehr) Ausztriában a k.k. Landwehr. A magyar honvédség vezényleti nyelve magyar volt, és kissé eltér? volt az egyenruhájuk is, mint a k?z?s csapatoké, ugyanakkor a k?z?s hadseregben a magyar kiegészítés? gyalogezredek szintén saját, magyar egyenruhát (Ungarische Uniform) viseltek. A honvédség megszervezése 1869-ben kezd?d?tt gyalogos- és huszár-, kés?bb tüzéregységek felállításával. Miskolcon 1869. október 30-án alakult meg a honvéd zászlóalj, amelyb?l az egri és a sátoraljaújhelyi zászlóaljakkal való ?sszevonással j?tt létre 1890-ben a 10. honvéd gyalogezred. Az ezred katonái Borsod, Heves és Zemplén vármegyéb?l kerültek ki, így Miskolc mindig ?ket tekintette háziezredének. A háziezred és az ezredtulajdonosi cím eredete még arra az id?re nyúlik vissza, amikor a nemesek, f?rendek a saját k?ltségük?n állítottak ezredeket, amelyeket a Habsburg uralkodó rendelkezésére bocsátottak, ezek gazdájuk nevét viselték, saját zászló alatt harcoltak, id?vel, a 18. század elejére ezen ezredek teljesen az uralkodó fennhatósága alá kerültek, de az ezredtulajdonosok sokáig megtartották bizonyos el?jogaikat. 1715 után a Habsburg-ház tagjai is kaptak alakulatokat, akik ezredesi rendfokozattal viselhették az egység egyenruháját, de parancsnoklási joguk nem volt. Az ilyen ezredtulajdonosi címek gyakran ajándékozási aktusok voltak, például Ferenc József 1888. október 1-jén Eduárd walesi herceget is megajándékozta egy miskolci, a császári és királyi 12. huszárezreddel (k.u.k. Husarenregiment Nr. 12). Az ugyancsak részben Miskolcon állomásozó császári és királyi 65. Lajos Viktor f?herceg gyalogezred (k.u.k. Infanterieregiment Erzherzog Ludwig Viktor Nr. 65) – bár ?k is miskolci háziezrednek tartották magukat (pedig jellemz?en nem a k?rnyékbeli megyékb?l verbuválódtak) – Lajos Viktor, Ferenc József legifjabb ?ccse volt az ezredtulajdonosa.

Minthogy az 1868. évi 42. t?rvény szerint minden ezred mellé népfelkel? ezredet is létre kellett hozni, akiket az országot ért támadás esetén hívhatták be, a 10-es honvédekhez is tartozott ilyen népfelkel? ezred. A népfelkel?k k?zé az ?nkéntes, t?bbnyire id?sebb korosztályhoz tartozókat sorolták be, akiket kisegít? szolgálatra (hadtáp, ?rzési és hátországi feladatok stb.) lehetett beosztani. 1912-t?l aztán a rendes és a népfelkel? ezredeknél is felállították az ún. pótzászlóaljakat, amelyeknek az újoncok kiképzése volt a feladata.

A 10-es honvéd háziezred jellegének megfelel?en ellátta a hely?rségi szolgálatot, az ünnepségekre dísz?rséget biztosított, zenekara k?zrem?k?d?tt egyes rendezvényeken, általánosságban véve részt vett a város társadalmi életében. A város vezetése ugyanakkor szoros kapcsolatot tartott az ezredparancsnoksággal, képviseletet biztosított számára egyes testületekben, meghívta a polgári ünnepségekre, háborús id?szakban segítette a kapcsolattartást az itthoniakkal, ajándékokat gy?jt?tt és juttatott a frontra stb.

Az ezred parancsnoka a háború el?tti békeid?ben a hadt?rténészként híressé vált Doberdói Breit (Bánlaky) József honvéd ezredes, kés?bbi katonai pályája csúcsán altábornagy volt.

A József laktanya

A József laktanya fényképe a századforduló k?rül

Az átalakított épület ma a Herman Ottó Gimnáziumnak ad otthont

A 10-es honvédek számára Miskolc a város akkori nyugati határában lév? Serház utcában álló régi s?rház épületét jel?lte ki laktanyaként. A helyszín ideális volt, a s?rgyár 1883 óta már nem m?k?d?tt, és a célnak megfelel?en át lehetett alakítani, ki lehetett b?víteni, hely b?ségesen rendelkezésre állt, a szükséges mellék- és felvonulási épületek megvoltak, a k?zelben kialakítható volt a gyakorlótér. Az egyemeletes laktanyát 1889-ben adták át, amir?l a Borsodmegyei Lapok így számolt be: ?Az új honvéd-laktanya a régi serház telkén júl. hó 23-án adatott át a honvédelmi minisztérium által kiküld?tt megbízottaknak; az átvev?k voltak: Lehoczky ezredes, Tóth ?rnagy, Bányai ezred-orvos, Szánkay hadbiztos és Schwarcz m?szaki hadnagy. […] Az átadó bizottság állott: Lévay József megyei f?jegyz?b?l, mint eln?k, Soltész Nagy Kálmán polgármester és Adler Károly f?mérn?kb?l”.

Az átadást k?vet?en a városi k?zgy?lés határozatot hozott a laktanya nevér?l is: ?A m. kir. honvédség számára emelt, városunk fels? részének egyik ékességét képez? laktanya József f?herceg ? felségének, ki a magyarság érdekében cselekedni, m?k?dni velünk együtt hazafiúi k?telességének tartja, magas nevér?l József laktanyának neveztessék el”. József f?herceg nagy tiszteletnek ?rvendett Miskolcon, 1893-ban díszpolgárrá is választották. A miskolci laktanyában a 10-es honvéd gyalogezred t?rzse és 1. zászlóalja volt elhelyezve, a 2. zászlóaljnak Eger, a 3-iknak pedig Sátoraljaújhely volt a telephelye.

Az ezred megsz?nése után a laktanya épületét egyéb célokra használták. El?sz?r 1923-ban hirdették meg eladásra, végül 1926-ban a magyar királyi belügyminisztérium megrendelésére egy újabb emeletet húztak rá Csáki István tervei alapján, és a miskolci VII. számú csend?r kerületi parancsnokság vette birtokba. Az épület változatlanul városi tulajdonban maradt. A második világháború után a Miskolc Járási Rend?rkapitányság kapott helyet benne (felmerült a Bányaipari Technikum elhelyezése is, de az végül Perecesre került), és használta az államvédelmi Hatóság is. 1957-t?l 1980-ig a járási és megyei munkás?r parancsnokság, 1964-t?l 1989-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei oktatási igazgatósága (Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem) m?k?d?tt benne. A rendszerváltozás után a megyei bíróság és a Herman Ottó Gimnázium elhelyezése is felmerült, végül a városi k?zgy?lés az utóbbi mellett d?nt?tt. Az egykori laktanyaépületet Pirity Attila tervei alapján építették át, és a gimnázium 1993-ban vette birtokba.

Az els? világháborúban

A 10-es honvédek csatáinak felsorolása a szobor talpazatán

1914-ben, az els? világháború kit?résekor a 10-es honvédeket a galíciai frontra vezényelték. A háború során az ezred a 4. osztrák–magyar hadsereg, a kassai VI. hadtest és a magyar királyi 39. honvéd hadosztály, a miskolci m. kir. 78. honvéd gyalogdandár k?telékébe tartozott. (1915. augusztus 28. és szeptember 17. k?z?tt átmenetileg az August von Mackensen tábornok által vezetett német 11. hadsereg alárendeltségébe tartozott.) Az els? katonavonat 1914. augusztus 17-én indult az orosz frontra, de meglepetésre el?sz?r a népfelkel? ezredet vitték ki, és frontszolgálati feladatokat kellett ellátniuk, azaz harcolniuk kellett. A tábori ezred augusztus k?zepén k?vette ?ket, majd a súlyos harcok miatt a menetezredet is kiszállították a frontra. A parancsnokuk – mivel Breit Józsefet a szerb frontra vezényelték – Daubner Samu ezredes lett. Ezt k?vet?en 1914 szeptemberét?l 1916. június végéig Kobek (Kádár) Béla ezredes, 1918. október 26-áig Sáfrány Géza alezredes, majd november 5-éig Szabó Sándor ?rnagy vezette az ezredet.

Az ezred 1914. augusztus 26-án esett át a t?zkeresztségen. Tarnawatkánál a tapasztalatlan, alig kiképzett népfelkel? egység nagy veszteségeket szenvedve kénytelen volt visszavonulni. Ezután Krakkót védték. November végén – állandó harcok k?zepette – keleti irányban nyomultak el?re. December 9-én Limanowa térségébe vezényelték ?ket, és 10–12-én a soproni Nádasdy- és a Jászkun huszárokat támogatva megtámadták a Jabloniec nev? magaslaton beásott oroszokat. Kiszorították állásaikból az ellenséget, a 10-es honvédek pedig – immár a huszár egységek nélkül – üld?z?be vették a menekül? orosz csapatokat, északkelet felé. Ez volt az ezred els?, jelent?s haditette.

A télen mindkét fél l?vészárkokba ásta magát, állásharc alakult ki. A 10-esek 1915. május 2. és 5. k?z?tt fontos szerepet játszottak a gorlicei átt?résben. ?Az orosz gy?r?t, mely polipkarokként hónapok óta szorított: átt?rtük. T?bb száz hadifogoly, sok géppuska, hadianyag és két l?veg volt az ezred zsákmánya. Sajnos, a veszteségek is tekintélyesek voltak” – írta Sassy Csaba a naplójában. Ezután elfoglalták a stratégiai fontosságú Rozembarkot. A sikeres és kitartó bieczi (hétszeres) rohamukhoz Vilmos császár táviratban gratulált, Nagy Ferenc polgármester pedig levélben üdv?z?lte az ezredet: ?A város k?z?nsége nevében hazafias lelkesedéssel, testvéri szeretettel üdv?zl?m h?s honvéd?inket, a v?r?s sapkások méltó utódait, kik nemcsak városunknak, de az egész nemzetnek is büszkeségei”. Ezt k?vet?en állandó harcok k?zepette el?renyomulva szorították vissza az orosz csapatokat, és ?sszességében mintegy 600 kilométert tettek meg. K?zben Mackensen seregét támogatva részt vettek Przemy?l június 3-án befejezett visszafoglalásában. Június 14-én meglátogatta a hadosztályt Alexander von Krobatin, a Monarchia hadügyminisztere. Az orosz határt június 29-én lépték át, majd augusztus 25–26-án bevették Breszt-Litovszkot. A városba el?sz?r a miskolci 10-es honvéd gyalogezred egyik százada és a 16-os besztercebányai honvéd gyalogezred egy zászlóalja vonult be.

Emlékkereszt állítása Tarnawatkán

Az ezredet ezután a Sztripa folyó mellé rendelték vissza. Szeptember 6-án, Tarnawatkára érkezve, a korábbi itteni harcok és az elesettek emlékére ünnepélyes keretek k?z?tt emlékkeresztet állítottak. A Sztripánál 1915 második felében újra állóháborút folytattak. 1916. május 3. és 6. k?z?tt Kotuzównál a l?vészárkokban látogatta meg az ezredet a miskolci küld?ttség: Tarnay Gyula f?ispán, Nagy Ferenc polgármester és F?ldes Gusztáv miskolci lapszerkeszt?. 1916 júniusában egy fenyeget? ellenséges átkaroló hadm?velet miatt visszarendelték ?ket. A mind?ssze 412 f?re cs?kkent ezredet ekkor az a vád érte, hogy harc nélkül adta meg magát. Ezt Kobek Béla ezredes, ezredparancsnok határozottan visszautasította, és az ezt k?vet? vizsgálatok is azt bizonyították, hogy a katonák az utolsó pillanatig harcoltak. 1916. augusztus 6-án Wyczó?kiban állomásozva megünnepelték Breszt-Litovszk bevételének egyéves évfordulóját.

1916. augusztus 27-én Románia csatlakozott az antanthatalmakhoz, és hadat üzent az addig sz?vetségesnek tekintett k?zponti hatalmaknak. A 10-es honvédeket Erdélybe vezényelték, és 1918 márciusáig voltak a román fronton. El?sz?r a Gyimesi-szorost védték, majd az oroszok által jól meger?sített, stratégiai fontosságú Magyaros-tet? (1340 m) – Névtelen-kúp (1367 m) – S?vérjes (1358 m) – Lápos (1311 m) állások bevétele volt a feladatuk. Ehhez Nyárádszeredán és Csíkzs?g?d?n rohamezreddé képezték ki ?ket, és egy hónapig gyakorolták a támadást. 1917. március 8-án – a szintén miskolci 65-?s k?z?s gyalogezreddel együtt – er?teljes és fokozatosan er?s?d? tüzérségi el?készítést k?vet?en t?bb hullámban megrohamozták és elfoglalták a Magyaros-tet? hegyet. A 10. honvéd gyalogezred minden el?irányzott magaslatot birtokba vett, a véd?csapat gyakorlatilag teljesen megsemmisült. 500 fogoly, sok géppuska, aknavet?, puska, l?szer maradt a kezük?n. Ezután a Magyaros-tet? védelme volt a cél, és t?bb visszatámadást is meghiúsítottak (március 9., 23., 26.). A magyarosi sikernek nagy visszhangja volt, elismerését fejezte ki IV. Károly király, József f?herceg hadseregparancsnok, Tarnay Gyula f?ispán és t?bben mások. A csata után sokan kaptak kül?nb?z? szint? kitüntetéseket, március végéig 2623-an.

Szabó Sándor és a II. zászlóalj tisztikara 1918 nyarán

A k?vetkez?kben, 1917–18 telén – beásva – az Ojtozi-szoros védelmét látták el. 1918 tavaszán újvidék és Zombor k?rnyékén rendfenntartó szerepet t?lt?ttek be, majd a nyáron Budapestre érkeztek, karhatalmi szolgálatra.

1918 ?szén az olasz frontra kerültek, a Piave folyó k?rnyékére, az Asiago f?l?tti, 1500 méter magasságban lév? fennsíkra, ahol nehéz terepviszonyok k?zepette, védelmi pozícióban harcoltak. A 10-esek a Sasso Rosso hegyét szállták meg, és jobbra, balra, ameddig a szem ellátott, csak magyar honvédek voltak. Az els? olasz támadás október 11-én t?rtént, de ezt, miként a 16-ait is, visszaverték. Október 24-én a beteg Sáfrány Géza ezredest?l Szabó Sándor ?rnagy vette át az ezred parancsnokságát. Október végén kit?rt az ?szirózsás forradalom, a Német Birodalomban is forradalmak t?rtek ki, és az Osztrák–Magyar Monarchia r?vid id? alatt ?sszeomlott. A fronton lév? osztrák csapatok k?z?tt fegyelmezetlenség üt?tte fel a fejét, t?bb egység engedély nélkül elvonult, de a 10-es honvédek a helyük?n maradtak. Október 29-én a Brenta-v?lgybe, Borgo mellé vezényelték ?ket, és utóvédnek jel?lték ki ?ket, mik?zben a szomszéd csapatok (cs. és kir. 5. gyalogezred, 39. rohamzászlóalj, 39. árkász század) engedély nélkül eltávoztak. 1918. november 3-án hajnalban kapták a hírt az el?z? napon aláírt fegyverszünetr?l, de még beküldték ?ket Perginébe rendet csinálni a városban kialakult zavargásban. Délután 2 órakor kapták meg a hadosztály-parancsnokság utolsó parancsát: ?Trient lehet? megkerülésével azonnal elvonulni; ha az ellenség k?vet, ellenállás mell?zend?. éjjelezés Lavis, ho.parság ugyanott.” Megszületett a padovai fegyverszüneti megállapodás, de az olaszok ezt csak 4-én 15 órától ismerték el, és Salurn (Salorno) el?tt, november 5-én – lovagiasnak mondható k?rülmények k?z?tt – foglyul ejtették az ezredet (akik a fegyvereiket el?tte megsemmisítették). A csapat zászlaját, hadi naplóját, hadi pénztárát és más értékeit lefoglalták, és azok nyomtalanul elt?ntek. Az olaszok elismerték a 10-esek h?siességét, és – mik?zben más egységeknek gyalog kellett vonulniuk – kivételes elbánásként kül?nvonaton szállították a 40 tisztet és az 1100 katonát Roveretóba.

Az ezredb?l ?sszesen mintegy 40 000 honvéd indult a frontra, k?zülük 7000-en érdemeltek ki kül?nb?z? kitüntetéseket. A Katonai Mária Terézia-rendet Nagy Pál altábornagy, hadosztályparancsnok és Szepesi András ?rnagy kapta meg.

Kül?nb?z? szint? városi, megyei és egyéb küld?ttségek id?r?l id?re meglátogatták a fronton lév? honvédokat, még a király is felkereste az ezredet. IV. Károly az orosz fronton (1915), majd kétszer a román fronton (1917), Miskolc város küld?ttsége (Tarnay Gyula f?ispán, Nagy Ferenc polgármester) a Strypa-fronton látogatta meg az ezredet 1915 májusában. 1917 júniusában Baltazár Dezs? tiszántúli református püsp?k volt a vendége a 10-es honvédeknek. Heves megye küld?ttsége Erdélyben volt az ezrednél (1917. szeptember), és 17 ezer koronát adományozott a tízeseknek, akik ezzel ?zvegy- és árvaalapjukat b?vítették. A Hodobay Sándor alpolgármester vezette városi küld?ttség is a román frontra utazott el a 10-es honvédekhez, és elismerve helytállásukat, 1918. március 8-án Kézdiszentléleken ezüst kürt?t adományozott az ezrednek. Az ünnepélyes átadáson képviseltette magát Háromszék megye és a hadsereg-parancsnokság is. József f?herceg vezérezredes t?bbsz?r is meglátogatta a honvédeket, utoljára az olasz fronton, 1918 augusztusában.

A háború, illetve a Tanácsk?ztársaság után átalakult a magyar hadsereg szervezeti felépítése. 1919. november 29-én a nemzeti hadsereg keretén belül megalakult a miskolci ezred, amelynek parancsnoka az a Sáfrány Géza ezredes lett, aki korábban a 10-es honvédek harctéri parancsnoka volt. Az ezred számára mez?k?vesdi hímz?asszonyok készítették az ezredzászlót, amelynek felszentelésére Miskolcra érkezett Horthy Miklós kormányzó és Zadravecz István tábori püsp?k is. 1921. június 1-jén aztán megsz?nt a miskolci gyalogezred, egyúttal megalakult miskolci székhellyel a magyar királyi 13. gyalogezred. Horthy 1930. március 1-jén rendeletben adományozta az ezrednek a ?M. kir. G?rgey Arthur 14. honvéd gyalogezred” elnevezést – a t?rténeti hagyományokra utalva. A 13-as ezred jogutódjának tekintend? a 10-es honvédeknek, illetve rajtuk kívül a 9-es, a 34-es és a 65-?s ezrednek is.

A 10-es Honvéd újság

A 10-es Honvéd cím? újság els? számának címlapja

Oláh Gyuri, az ezred népszer? cigány katonája, akinek ?rovatot” ajándékoztak a lap szerkeszt?i

A honvédezred lapja, a 10-es Honvéd 1917. július 15-én jelent meg el?sz?r tábori újságként. A lap a háború végéig, 1918. december 15-ig havonta kétszer jelent meg (minden hónap elsején és 15-én), és célja az ezred életének bemutatása, a harci és egyéb események dokumentálása, a hátország hírekkel való ellátása volt, de fontos feladata volt még az ?zvegy- és árvaalap vagyonának n?velése is. Az újságot Miskolcon, Egerben és Sátoraljaújhelyen árusították, de máshonnan is el? lehetett fizetni rá. A kiadóhivatal Miskolcon, a Széchenyi utcában m?k?d?tt amolyan 10-es honvéd boltként is, el?bb a 4., majd a 32. szám alatt. Meg lehetett ott vásárolni az újságot, de képeslapokat, karikatúrákat, katonai jelvényeket, versesk?teteket stb. is lehetett kapni, és itt tették k?zzé a sebesültek, halottak listáját is. Az újság igen népszer? volt a polgári lakosság k?rében, 1918 ?szén már 5000 el?fizet?je volt. A lap általában 12–20 oldalon jelent meg, ára 40 fillér volt, ami csak 1918 januárjában emelkedett 50 fillérre, a megdráguló papír miatt.

A lap fejléce Miskolc árnyképét mutatja az avasi templom, a mindszenti és a református templom sziluettjével. Az árnykép m?g?tt azoknak a magaslatoknak az alakja t?nik fel, amelyeken az ezred akkoriban állomásozott (a Magyaros, a Litzmann-kúp és a S?vérjes). Az aktualitás miatt az újság fejléce négyszer megváltozott, ezeken Eger, Gy?ngy?s és Sátoraljaújhely látképe jelent meg.

A lap szerkeszt?je, lelke Sassy Csaba k?lt?, újságíró volt, ? írta a legt?bb cikket, és lehet mondani, munkásságának k?zponti eleme volt a tízes honvédokkal foglalkozás. Versesk?tetei is megjelentek a témában (Frontról-frontra 1917, A csíki határszélr?l 1919), és fontos dokumentumként a fronton írt naplója is megjelent két k?tetben (Hét ország frontján, 1930, 1931). Rajta kívül Petrik Ern?, Sáfrány (Sáfrán) Géza, Thurzó Nagy László is fontos szerepet t?lt?tt be az újságnál, az illusztrátor pedig K?vér Gyula volt. A lap felépítése lényegesen kül?nb?z?tt a szokásos újságokétól. Annyiban egyezik a megszokottakkal, hogy vezércikket tartalmazott az els? oldalon, ami néha áthúzódott a bels? oldalakra is. Ritkán el?fordult, hogy egy adott alkalomra írt, ahhoz ill? vers helyettesítette a vezércikket. Az újság bels? oldalain állandónak tekinthet? rovatokkal találkozhatott az olvasó: a ?Hétr?l-hétre” tréfás hangnemben számolt be az eltelt id?szak eseményeir?l, ?Az ezred krónikás k?nyvéb?l” cím? rovat az aktuális kitüntetéseket k?z?lte, a szomorú hírekkel a ?Fehér fakeresztek” és a ?10-es h?s?k árváinak”, valamint a ?V?r?skereszt és vidéke” foglalkozott. Volt még f?z?rovat, irodalmi, m?vészeti és sportrovat is, és népszer? olvasmány volt a 10-esek anekdotáival foglalkozó rész. Tréfás hangnemben íródott még az ?Oláh Gyuri az helyzetrül” rovat, amely az ezred egyik kedvencének, a cigány származású Oláh Gyuri néz?pontján keresztül mutatta be az eseményeket.

A 10-es Honvéd a legszebb és legelterjedtebb magyar tábori újság volt. A lapot az ezred megsz?nése után már nem adták ki, de kés?bb, az 1923-tól szervezett ezrednapokra ismét megjelentettek egy-egy számot. Az utolsó szám 1942. május 3-án jelent meg.

Az ezred emlékezete

Ezrednapok

A tízes honvéd szobor

A 10-es honvédek legendájának ápolása már a világháborús id?szakban elkezd?d?tt. El?sz?r Miskolcon, 1917. december 15–25. k?z?tt rendeztek ?10-es Honvéd Hetet”, ahol kiállítás keretében mutatták be az ezred által zsákmányolt legkül?nb?z?bb hadianyagokat, trófeákat (már ekkor felmerült egy hadiereklye-múzeum alapításának a gondolata), és a katonák bemutatták, hogyan élnek, harcolnak a fronton. A kiállításnak nagy sikere volt, 126 fegyvert, l?szereket, felszerelési tárgyakat (z?mmel hadizsákmány), 407 rajzot és festményt (z?mmel Meilinger Dezs? és K?vér Gyula alkotásait), valamint 511 fotót mutattak be. A képz?m?vészeti alkotásokat a hadi rajzolónak bevonultatott Meilinger Dezs? és K?vér Gyula készítette, egyben ?k rendezték a kiállítást. A katalógushoz Petrik Ern? százados, az ezredújság egyik lelke írt el?szót. A hét rendezvényei k?z?tt a kiállításon túl hangversenyek, színházi el?adások, irodalmi estek, bálok is szerepeltek. A kiállítás és az egyéb rendezvények adminisztrációs munkáit Thurzó Nagy László tartalékos hadnagy, az újság munkatársa intézte. A ?10-es Honvéd Hetet” aztán megrendezték még Egerben, Gy?ngy?s?n és Sátoraljaújhelyen is. A hadimúzeumnak szánt kiállítási anyagot 1918 ?szén Tápiósülyre szállították, ahol anyagát lassan széthordták, csak a képz?m?vészeti anyag maradt meg, ami az Országos Hadimúzeumba került.

Az ezred hivatalos megsz?nése után Sáfrány Géza volt ezredparancsnok szervez? munkájával 1922. augusztus 27-én, az ezred els? csatájának évfordulóján ezrednapot szerveztek Miskolcon. A rendezvény mellé állt Miskolc városa és a Lévay József K?zm?vel?dési Egyesület is. Mintegy 150-200 tiszt és altiszt gy?lt ?ssze az ezrednapon (t?bbségük az új hadseregben folytatta pályafutását), és kérvényt nyújtottak be a honvédelmi miniszternek, hogy a 13. gyalogezred kapja meg/vissza a 10. számot – a kezdeményezés sikertelen maradt. Az ezrednap résztvev?i elhatározták az ezrednap megismétlését minden évben, a hadi?zvegy- és árvaalap vagyonának n?velését, valamint egy 10-es honvéd árvaház létrehozását. A hagyomány?rzés fontos eszk?zének számító ezrednapokat ezután évente megrendezték, ilyenkor Sassy Csaba k?lt?-újságíró szerkesztésében megjelent a 10-es Honvéd újság is. Az árvaalap vagyona eleinte folyamatosan gyarapodott, azonban a kés?bbi id?szakban az er?s?d? infláció nagyon leapasztotta, ráadásul a segélyezettek száma is lecs?kkent az eltelt id?ben, ezzel nem tudtak mit kezdeni a szervez?k.

Az utolsó ezrednap 1942. május 23-án volt, erre az alkalomra adták ki a 10-es Honvéd újságot utoljára. Ezt megel?z?en, 1942. március 8-án, a Magyaros visszafoglalásának 25. évfordulóján tartottak még egy sz?kebb k?r? ünnepséget, amikor átadták Meilinger Dezs? és K?vér Gyula k?z?s festményét a nevezetes csatáról. A képnek azóta nyoma veszett. 1946. május 26-án volt még egy városi megemlékezés a H?s?k temet?jében, de ezután évtizedekre megsz?nt a 10-es honvédekre t?rtén? megemlékezések rendszere.

A 10-es honvéd szobor

Az 1926-os ezrednapon Flóra István alezredes javaslatára elfogadták, hogy emléktáblát helyezzenek el az egykori József laktanya falán. Az ?tlet egy?ntet? tetszést aratott, r?gt?n emléktábla-bizottságot alakítottak, és megkezdték a gy?jtést. Ez annyira sikeres volt, hogy hamarosan már egy szobor felállításáról volt szó. Az adományozásban – a k?z?nségen és a volt ezredtagokon kívül – 180 város és k?zség is részt vett, amelyeknek a nevét felvésették a szobor talpazatára helyezett bronzkoszorúk leveleire. A legnagyobb adományozó Miskolc városa volt 4000 peng?vel, Borsod vármegye 840, Zemplén vármegye 200, Sátoraljaújhely 80, a Borsod Miskolci G?zmalom Rt. 100 peng?vel járult hozzá a szobor létrehozásához. Az emléktábla-bizottság szoborbizottsággá alakult, és végül Vass Viktor szobrászm?vészt?l rendelték meg az emlékszobrot, 11 000 peng?s ?sszk?ltséggel. A zászlót tartó honvédet ábrázoló bronzszobrot a Rudolf laktanya f?bejárata el?tt helyezték el, és a k?vetkez?, rendkívüli ezrednapon, 1927. október 9-én avatták fel. Beszédet mondott József f?herceg tábornagy, a császári és királyi 4. hadsereg utolsó parancsnoka. A szoboravatás el?tti este a Lévay József K?zm?vel?dési Egyesület ünnepi hangversenyt rendezett a Miskolci Nemzeti Színházban az esemény tiszteletére.

A 10-es honvédek emlékszobrát (a 65-?s?k szobrával együtt) 1976-ban, a G?m?ri felüljáró építésekor eltávolították, és a H?s?k temet?jébe vitték. A rendszerváltás után, 1991-ben a Tizeshonvéd utcán, a régi laktanyájukkal szembeni téren, a Herman Ottó Gimnázium újonnan épült tornaterme mellett állították újra fel. A tér 2022-ben a Sassy Csaba tér nevet kapta.

Emléktábla, Tizeshonvéd utca

Az emléktábla másolata a Herman Ottó Gimnáziumban Emlék ezredzászló a Herman Ottó Gimnáziumban

Az emléktábla ügyét továbbra is napirendjén tartotta a bizottság. Egy újabb gy?jtési akciót k?vet?en Edelstein Hermann és fia készítette el a fekete gránit táblát, a sz?vegét Sassy Csaba írta. A táblát az egykori József laktanya falán helyezték el, és az 1928. május 6-ai ezrednapon leplezték le. A táblát Sáfrány Géza altábornagy, volt ezredparancsnok adta át, és Kertész Jen? csend?r alezredes vette át (ekkor már a csend?rségé volt a laktanya), de beszédet mondott Hodobay Sándor polgármester is, József f?herceg pedig levélben üdv?z?lte az eseményt. Egyúttal – korábbi javaslat nyomán – a városi k?zgy?lés a Serház utca nevét Tizeshonvéd utcára változtatta. Tizeshonvéd utca van még Egerben és Sajószentpéteren is.

Az emléktábla valamikor a 20. század második felében lekerült az épületr?l, sorsa ismeretlen. A rendszerváltozás után készült egy rekonstruált változata, ugyancsak fekete gránitból, az eredeti sz?veggel, amit 2003-ban a Herman Ottó Gimnázium bels? terében helyeztek el. Ugyancsak itt található az a matyó motívumokkal díszített emlék ezredzászló (a negyedik az ezredzászlók sorában), amelyet 2012-ben a Volt Hadifoglyok Bajtársi Sz?vetségének megyei szervezete ajándékozott az iskolának.

Emlékk?nyv

Az 1939-es ezrednapra id?zítve megjelent Sassy Csaba szerkesztésében A volt m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred világháborús emlékalbuma cím? ?sszeállítás, amely Ludvig István k?nyvnyomdájában készült. Sassy, aki a kezdetekt?l szívén viselte Miskolc háziezredének, a 10-es honvédek emlékének ápolását, a k?nyvben ?sszegy?jt?tte az ezred t?rténetére, a háborús eseményekre vonatkozó ismereteket, az albumrészt pedig Réti Béla állította ?ssze. Sassy felhasználta saját, nyomtatásban is megjelent naplóját (Hét ország frontján), az egykori 10-es Honvéd cím? újságban megjelent beszámolókat, visszaemlékezéseket, de az egyes fejezetek megírásában természetesen mások is k?zrem?k?dtek. Tartalmazza a k?nyv Kiss Kálmán altábornagynak az 1931. évi ezrednapra ?sszeállított megemlékezését az 1914 nyara és 1918 ?sze k?z?tti hadm?veletekr?l, a galíciai frontról Petrik Ern? ezredes harctéri naptára szól, amit eredetileg az 1917–18. évi tábori újságban tett k?zzé. Petrik Ern? nevéhez még további három fejezet kapcsolódik, amelyekben t?bbek k?z?tt a harctéri mindennapokról számolt be. Az olasz frontról Szabó Sándor altábornagy írt. Az emlékalbum fontos része az a személyi adattár, amely volt 10-es honvédek (z?mmel) fényképpel illusztrált életrajzát tartalmazza – t?bb mint 170 oldalon. Ezzel kapcsolatban írta Sassy Csaba: ?Ez a sok személyi adat h? seregszemléje lesz a volt 10-es honvédeknek, ahol mindenki megtalálja a húsz év el?tt szívéhez n?tt, de rég nem látott kedves bajtársat”. Az emlékk?nyv értékeit jól szemlélteti a kiadvány tartalomjegyzéke (az alcímek és az oldalszámok nélkül):

Az emlékk?nyv bels? címlapja

• El?szó. írta Sassy Csaba
• A 10-es honvédek harctéri útja hét országon át. írta: vitéz Kiss Kálmán m. kir. altábornagy
• Harctéri naptár a 10-es honvédezred négyesztend?s háborús útjáról. ?sszeállította: Petrik Ern? százados, ezredsegédtiszt
• A 10. ezred h?si harcai a világháború négy esztendeje alatt az orosz és román fronton. Irta: Petrik Ern? százados, ezredsegédtiszt
• A tarnawatkai csata t?rténete. írta: Kiss Kálmán m. kir. altábornagy (akkor alezredes)
• Gorliczét?l Breszt-Litowszkig. írta: Petrik Ern? százados, ezredsegédtiszt
• Breszt-Litowszktól a Strypáig. írta: Sassy Csaba
• Harcaink az orosz lovassággal. írta: Petrik Ern? százados
• Búcsúzunk a Strypától. írta: Sassy Csaba
• Harcaink az Uz v?lgyében. írta: Petrik Ern? százados
• Subik Károly h?stette. írta: Sassy Csaba
• Rohamezred lettünk. írta: Sassy Csaba
• A Magyaros bevétele. írta: Sassy Csaba
• Baltazár püsp?k meglátogatja a 10-es honvédeket. írta: Sassy Csaba
• 10-es honvédek a király el?tt. írta: Sassy Csaba
• Megjelenik a ?10-es honvéd”. írta: Sassy Csaba
• József f?herceg látogatása. írta: Sassy Csaba
• Hevesmegye küld?ttsége a 10-es fronton. írta: Sassy Csaba
• Az V/10. honvéd tábori zászlóalj t?rténete. írta: Andorffy Rezs? t. hadnagy
• A román frontról – az olasz frontig. írta: Sassy Csaba
• 10-es honvédek az olasz fronton. írta: vitéz Szabó Sándor altábornagy
• 10-es honvéd album. ?sszeállította: Réti Béla

Képek az emlékalbumból:

• 
  Els?segély hely, 1915
• 
  Kiépített l?állás, 1916
• 
  Miskolci küld?ttség Nagy Ferenc polgármesterrel, 1916
• 
  Géppuskaállás a Magyaroson, 1917
• 
  A ?10-es Honvéd Hét” kiállítás megnyitója Miskolcon, 1917
• 
  IV. Károly látogatása, 1917
• 
  Miskolci küld?ttség Hodobay Sándor alpolgármesterrel, 1918
• 
  József f?herceg látogatása, 1918

Karikatúraalbum

K?vér Gyula fest?- és grafikusm?vész a 10. gyalogezredben szolgált, és rajzaiban dokumentálta a katonák mindennapi életét, a harci eseményeket. Rengeteg karikatúrát készített, amelyek a 10-es Honvéd újságban jelentek meg, és képeslapon is forgalmazták. Az ezred tisztikaráról készített 151 karikatúráját kül?n kiadványban is kiadta. A Kacagó lapok a komoly id?kb?l anyaga 1915-ben és 1916-ban keletkezett. Népszer? kiadvány volt a saját idejében, és ma is figyelemre méltó kordokumentum. Az album el?szavában K?vér így írt a rajzok keletkezésér?l: ?Súlyos emlék? ?kiképzés?-ek pihen?i alatt, majd r?videsen a harctéren, a f?d?zékekben, sátrak alatt, néha vidám, sokszor komoly és szomorú órák idején készültek e karikatúrák pár percnyi vidámság, hangos kacajok el?idézésére”.

Múzeum

El?adás a Herman Ottó Múzeumban 2018-ban

Az ezred a harcok során nagy mennyiség? hadianyagot zsákmányolt, és a katonák – egy majdani emlékmúzeum céljára – szisztematikus gy?jtésbe fogtak. Az 1917 végén rendezett tíznapos ?10-es Honvéd Hét” keretében mutatták be az anyagot, aminek a vártnál is nagyobb sikere volt, így a gy?jteményt együtt tartották, és állandó múzeum létrehozását tervezték. Az ?szirózsás forradalom, majd a Tanácsk?ztársaság alatt azonban az anyagot széthordták, csak a képtár maradt meg, ami aztán az Országos Hadimúzeum állományába került.

1922-ben, az els? ezrednapon a résztvev?k elhatározták egy múzeumi gy?jtemény létrehozását, és ezt k?vet?en gy?jteni kezdték a tárgyi emlékeket és a pénzbeli adományokat (utóbbit f?leg az ?zvegy- és árvaalap javára). Sikeres tárgyalásokat folytattak a Hadt?rténeti Múzeummal az oda került képtár (163 grafika, 23 akvarell, 14 olajfestmény) visszajuttatására, megfelel? k?rülmények kialakítása esetén. A kiállítási anyagot a Borsod-Miskolci Múzeumban helyezték el, végül 1929. május 5-én nyitották meg a ?Volt m. kir. 10-es honvéd és népfelkel? gyalogezred hadi?zvegy és árvaalapjának hadimúzeuma” cím? kiállítást. Voltak itt fegyverek, l?szerek, egyenruhák, egyéb felszerelési tárgyak, az ellenségt?l zsákmányolt dolgok, és még egy terepasztalt is építettek, amelyen a breszt-litovszki csatát mutatták be. Az anyag nagy részét f?leg az utolsó években szolgáló katonák ajándékozták a múzeumnak. A múzeumi katalógus így mutatta be a kiállítást: ?A miskolci 10-es honvédek háborús és békebeli emlékei. K?vér Gy. és Meilinger D. harctéri festményei, rajzai, fegyverek, felszerelési tárgyak, emlékek, stb. A tárgyakat itt is feliratos cédulák magyarázzák.” A gy?jtemény ezt k?vet?en is gyarapodott, 1934-ben Leszih Andor muzeológus, a Borsod-Miskolci Múzeum vezet?je már 1905 tárgyat vett nyilvántartásba. A múzeum egyetlen szobájában már nem fért el az anyag, ezért a város a Zenepalota néhány helyiségét biztosította számukra, ahova 1939-ben k?lt?ztették át. A gy?jtemény 1943 végén b?vült utoljára, ekkor k?zel 3000 felszerelési és muzeális tárgyuk volt. A második világháború alatt a Miskolcot fenyeget? bombázások miatt a teljes anyag – Subik Károly kanonok, a 10-es honvéd gyalogezred korábbi tábori lelkésze révén – az egri líceum bombabiztos pincéjébe került. A háború után a miskolci múzeum és a Zenepalota sem tudta fogadni a gy?jteményt, egyéb szóba került helyek sem voltak alkalmasak, így végül az egész – az ?téves pincei tárolást megszenved? – anyagot a Honvéd Múzeumba szállították.

Az ezredfordulót k?vet?en Miskolcon két kiállítást is rendeztek a 10-es honvédekkel kapcsolatban. Az egyik 2012. június 16-án nyílt, és a Herman Ottó Múzeum rendezte ?Gy?zelem vagy halál” címmel. A kiállítás célja az volt, hogy ismertesse a 10-es honvédek t?rténetét, emlékeztessen háborús h?stetteikre, és bemutassa mindennapjaikat és hagyományaikat. A második kiállítást – egy t?bbnapos programsorozat keretén belül – is a múzeum rendezte, és a Városháza aulájában mutatták be. Az apropót az 1917-es ?10-es Honvéd Hét” 100. évfordulója adta. A programsorozat 2018 tavaszán (2018. május 11–26.) folytatódott a Herman Ottó Múzeumban tartott el?adásokkal.

Egyesület

Az ezredforduló után az Országgy?lés megalkotta a 2001. évi LXIII. t?rvényt, amely a magyar h?s?k emlékének meg?r?kítésér?l szól. A 10-es honvéd hagyományok felújítására még ebben az évben létrej?tt a 10-es Honvéd Emlékbizottság, és május 4-én koszorúzási ünnepséget tartottak a Herman Ottó Gimnázium részvételével. Beszédet mondott Kobold Tamás, a város polgármestere, és megjelent ?zv. Horthy Istvánné is. Azóta minden évben megtartják a koszorúzási ünnepséget. 2014-ben megalakult a 10-es Honvéd Hagyomány?rz? Egyesület, amely az els? világháborús h?s?k emlékének ápolását t?zte ki célul, és az emlékezések motorja. A hagyományos helyi rendezvények mellett végiglátogatják az ezred hajdani harcainak helyszíneit is (Erdély, Lengyelország, Szlovákia).

Források

• ↑ Dobrossy: A miskolci Tizes-honvéd gyalogezred ?otthona": a József laktanya (Tizes-honvéd u. 21.). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Belvárosi Kulturális Menedzseriroda. 1997. 185–190. o. ISSN 1416-0617  
• ↑ Egyesület: A 10-es Honvéd Hagyomány?rz? Egyesület weboldala. 10eshonved.webnode.hu. Miskolc (Hozzáférés: 2018. március 27.)
• ↑ Gulya: Gulya István: A miskolci 10-es honvéd múzeum. A Herman Ottó Múzeum évk?nyve, XXXIX. évf. (2000) 291–299. o. ISSN 0544–4225
• ↑ Gottfried: Gottfried Barna: A Maros-véd?állástól a Magyarosig . A m. Kir. 10. (miskolci) honvéd gyalogezred Erdélyben (1916. szeptember – 1917. március). hargitakiado.ro (2016. augusztus) (Hozzáférés: 2018. április 13.) arch
• ↑ Hajdu: Hajdu Mariann: Megszervezték ugyanazt a programot, amit pontosan száz éve az ?seink. boon.hu. Miskolc (2018. június 2.) (Hozzáférés: 2018. június 3.)
• ↑ Interjú: zolman: Interjú Szopkó Róberttel a 10-es Honvéd Hagyomány?rz? Egyesület eln?kével. miskolciszemelvenyek.blog.hu (2017. augusztus 26.) (Hozzáférés: 2018. március 24.)
• ↑ Jablonec: Miskolci Magyar Királyi 10-es honvéd gyalogezred. lsho-jabloniec1914.pl (2017. május 25.) (Hozzáférés: 2018. március 24.)
• ↑ Kárpáti: Tízes honvédek. In Kárpáti Béla: Miskolci várost?rténeti kalendárium 1300–1960. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 2002. 190–192. o. = Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei levéltári füzetek, 39. ISSN 1236-7009  
• ↑ K?nyvtár: Varga Gábor: A 10-es honvédek emlékalbuma. rfmlib.hu. Miskolc: II Rákóczi Ferenc Megyei és Városi K?nyvtár (Hozzáférés: 2018. március 27.)
• ↑ K?vér: K?vér Gyula: Kacagó lapok a komoly id?kb?l (1915–16). Budapest: Fénynyomda és Grafikai M?intézet. 1916.  
• ↑ Nagy: Nagy Gábor: A miskolci 10-es honvéd gyalogezred harcaiból, Kalników, 1915. május 28–június 1. A Herman Ottó Múzeum évk?nyve, LV. évf. (2016) 265–272. o. arch Hozzáférés: 2018. március 29. ISSN 0544–4225
• ↑ Németh: Németh Gy?rgyi: A 10-es honvédek és a ?10-es honvéd” 1917–18-ban. A Herman Ottó Múzeum évk?nyve, XXII-XXIII. évf. (1985) 131–148. o. ISSN 0544–4225
• ↑ Sassy 1930: Sassy Csaba: Hét ország frontján I: Sassy Csaba háborús naplója 1915–18. Miskolc: Miskolci K?nyvnyomda Részvénytársaság. 1930.  
• ↑ Sassy 1931: Sassy Csaba: Hét ország frontján II: Sassy Csaba háborús naplója 1915–18. Miskolc: Miskolci K?nyvnyomda Részvénytársaság. 1931.  
• ↑ Sassy 1939: A volt m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred világháborús emlékalbuma. Sassy Csaba (szerk.). Miskolc: Ludvig István k?nyvnyomdája. 1939.  
• ↑ Szabó 1939: Szabó Sándor: 10-es honvédek az olasz fronton. In A volt m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred világháborús emlékalbuma. Sassy Csaba (szerk.). Miskolc: Ludvig István k?nyvnyomdája. 1939. 196–206. o.  
• ↑ Tarczai: Tarczai Béla: A 10-es honvéd hagyományok ?rzése Miskolcon. A Herman Ottó Múzeum évk?nyve, XLIV. évf. (2005) 361–374. o. ISSN 0544–4225
• ↑ Kiállítás1: ?Gy?zelem vagy halál”: A miskolci 10-es honvéd gyalogezred az els? világháborúban. hermuz.hu. Miskolc (2012) (Hozzáférés: 2018. március 30.) arch
• ↑ Kiállítás2: Kujan István: Kiállítással nyitották a centenáriumi 10-es honvéd emlékhetet. minap.hu. Miskolc (2017. november 25.) (Hozzáférés: 2018. március 30.) arch
• ↑ Kiállítás3: Egy kiállítás képei V.: ?Az el?adás” – 1917. december 15–24.. hermuz.hu. Miskolc (2017) (Hozzáférés: 2018. április 6.) arch
• ↑ Minap: Sassy Csaba tízeshonvéd krónikás emlékét már tér is ?rzi. minap.hu. Miskolc: MiNap (2022. május 21.) (Hozzáférés: 2022. május 22.)

További információk

• Csirmaz István: Emlékirat a világháborúról. 10eshonved.webnode.hu 80. o. (Hozzáférés: 2018. április 15.) (kézirat)
• Kloska Tamás: Az ezred hadifest?je – K?vér Gyula és a Nagy Háború. In Nem mindennapi t?rténelem. Gy?rgy Sándor, Hajnáczky Tamás, Balogh-Ebner Márton (szerk.). Budapest: Gondolat Kiadó. 2017. 217–229. o. = Napi T?rténelmi Forrás, 1. ISBN 9789636937539  
• Régi hagyomány az iskolában az emlékezés a 10-es honvédokra. minap.hu (2017. június 2.) (Hozzáférés: 2018. március 24.) arch
• Makkai László: A miskolci Bocskai (Rudolf) laktanya szerepe a hadtápbiztosításban. Hadtápbiztosítás, XIX. évf. 4. sz. (1986) 120–126. o.
• Vámosi Katalin: A harcterek m?vésze – Meilinger Dezs?, a magyar királyi 10-es honvéd gyalogezred fest?jének emlékei és emlékképei a nagy háborúról. publikacio.uni-eszterhazy.hu. Eger: Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó (2019) (Hozzáférés: 2025. április 17.)